Jogos elvárások nem teljesülése 2

  • 2018. 04. 17.
  • Varjú Lajos

Az irgalmasság egyik legfontosabb tényezője a bizalom. A társunk hibázott, valamit elrontott, de azt érzékeli, hogy bízunk benne, hogy segítjük a változást, hogy beletesszük a saját részünket, akkor sokkal nagyobb eséllyel oldódik meg a probléma, mint ellenkező esetben. Ha azt hallja, hogy „már megint….”, vagy „te már csak ilyen maradsz…”, akkor valószínűleg a személyes támadásként éli meg, és nem tud magára a helyzetre koncentrálni. Ha kifejezzük, hogy biztosak vagyunk, hogy együtt megoldjuk a helyzetet, akkor sokkal sikeresebb lehet a problémakezelésünk.

Jogos elvárások nem teljesülése

  • 2018. 04. 12.
  • Varjú Lajos

Ha jogos elvárásaink nem teljesülnek magától érthető módon érzelmi és gondolati reakcióink vannak, és meg akarjuk változtatni a helyzetet. Az már önmagában fontos, hogy a jogos elvárások nem teljesülésére megfelelő reakciót adjunk, mert különben a keserűség gyökere felnövekszik bennünk és később, mikor összeadódnak a meg nem oldott felszültségeink, felrobbanhatnak ott és akkor, amikor nem számítunk rá, és nem tudjuk kontroll alatt tartani az érzéseinket.

Jogos elvárások a házasságban

  • 2018. 04. 02.
  • Varjú Lajos

Nagyon népszerű gondolat, hogy az elvárások nélküli párkapcsolat az igazán felszabadító és boldog. Ez a gondolat egy csomó félreértésből áll össze, és nyugodtan nevezhetjük mítosznak is. Érdemes végiggondolnunk, hogy mit jelent a szó, hogy elvárás, és lehet-e különbözőséget tenni jogos és nem jogos elvárás között. Megint nem mennék bele szavak precíz, tudományos ízű értelmezésébe, inkább a mindennapi használhatóság szerint közelítem meg.

Irgalom a házasságban

  • 2018. 03. 27.
  • Varjú Lajos

Az irgalmat Istentől tanulhatjuk, mert Isten maga az irgalom. Irgalmazni annyit jelent, hogy valakinek segítünk, mert elesett, mert bajban van. Segítünk, nem várva viszonzást vagy ellenszolgáltatást. Isten is ezt tette velünk: „De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt - kegyelemből van üdvösségetek!” Így, nekünk sincs választásunk, mint irgalmat gyakorolni, ha módunkban áll. Ha van, ahol ez hatványozottan igaz, akkor az a házasságunk.

Közléssorompók

  • 2018. 03. 19.
  • Varjú Lajos

E sorozat végére néhány olyan kommunikációs eszközt említek meg (tényleg csak a kedvenceimet), amiket, ha nem a helyén alkalmazunk, leginkább arra alkalmasak, hogy a beszélgetést hátráltassák, sorompót állítsanak a diskurzusnak. Hangsúlyozom minden felsorolt kommunikációs eszköz lehet jó, de csak helyénvaló módon használva.

A beszéd ideje

  • 2018. 03. 12.
  • Varjú Lajos

A múlt héten szóba hoztam azt a hallgatást, amikor az alkalmas kommunikációs idő kivárása miatt maradsz csendben. Ez arról szól, hogy nemcsak az a kérdés, hogy mit és hogyan mondasz, hanem az is, hogy mikor. Mert megvan a hallgatás ideje és megvan a beszéd ideje. Egy érzelmileg túlfűtött helyzetben meggondolandó minden beszéd.

Ha a társad hazajön a munkahelyéről, és fel van dúlva, mert megbántották, lehet, hogy arra van szüksége, hogy elmondhassa az érzéseit. Nem kér kommentárt, nem kér tanácsokat és főképpen nem kér kioktatást, csak meghallgatást. Vagy csak annyit, hogy most hagyd őt békén.

Én magamról üzenek ismét

  • 2018. 03. 05.
  • Varjú Lajos

Az én-üzenetek nemcsak azért nagyszerűek, mert elősegítik az építő kommunikációt, hanem azért is, mert segít az érzelmeid kifejezésében. Bántás esetén reagálhatsz te-üzenettel, elhallgatással és én-üzenettel. A te-üzenetek nem az érzelmeid kifejezéséről szólnak, hanem a társad „megfenyítéséről”. Az elhallgatás (nem keverendő össze azzal, amikor az alkalmas kommunikációs idő kivárása miatt maradsz csendben) során inkább lenyeled a fájdalmaidat, és csendben maradsz. Mindkét esetben a feszültség erősödik vagy kint vagy bent.

Én magamról üzenek

  • 2018. 02. 26.
  • Varjú Lajos

Még mindig a minősítésről. Van egy kommunikációs alapelv. Ha egy üzenetet úgy adunk át, hogy abban a bennünk lévő érzelmekről, félelmekről tényszerűen tudunk beszélni, az a másik felet gondolkodásra, kommunikációra ösztönzi. Ez az én-üzenet. Ha pedig azt fejezzük ki, hogy a másik mit ront el, illetve mit nem tudunk benne elfogadni az valószínűsíthetően bezárja őt, és kevés esély van arra, hogy előremozdító kommunikáció alakuljon ki. Ez a te-üzenet.

A megértés lehetőségei

  • 2018. 02. 07.
  • Varjú Lajos

A megértés a jó kommunikáció alapja. A „meg akarom érteni, amit mondasz” üzenet közvetítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a másik fél higgyen abban, hogy érdemes beszélnie hozzánk. Ez a bizalom alapja: a másik fél jól akar érteni engem. A jó értés alapja pedig a jó hallgatás.

Hallgatni sokféleképpen lehet. Mert van gyilkos hallgatás is, amikor nem szólunk semmit, és a másik már úgy érzi, inkább mondanánk valami bántót, csak szólaljunk már meg. Van közömbös hallgatás is, amikor a nem verbális kommunikációnkról süt, hogy nem ott vagyunk, vagy az, hogy „hagyja már abba”. És van az értő hallgatás, amikor azt közvetítjük, hogy „meghallgatlak és jelezni fogom, ha valamit nem értek”.

Oldalak