A megértés csapdái

  • 2018. 01. 30.
  • Varjú Lajos

Találkozik két ember, magyarul beszélnek, ugyanazokat a szavakat használják, mégsem értik meg egymást. Hétköznapi történet, mindenki megtapasztalta már. Arról van szó, hogy a szavak, mondatok jelentéstartalma egészen más lehet az egyes embereknél, és ehhez még nagy kulturális különbözőség sem kell. Elég annyi, hogy egyes gondolataink kifejezésére olyan mondatokat használunk, amelyek a másik emberben más gondolatokat indítanak el, azaz másra asszociálnak.

A kommunikáció tanulható

  • 2018. 01. 22.
  • Varjú Lajos

Arról volt szó a múlt héten, hogy felelősségünk van a kimondott szavaink kapcsán. Nem elfogadható magyarázat egy rosszkor, rossz helyen kimondott bántó mondat után, hogy „én ilyen vagyok, ami a szívemen az a számon, akinek nem tetszik…”. Az életszerű, hogy „hibáztam, a beszédemre jobban oda kell figyelnem”. Nem elhallgatás, nem köntörfalazás, hanem egyenes, ugyanakkor építő beszéd, ami elvárható mindenkitől. Isten ezt kéri tőlünk: „beszédetek legyen mindenkor kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok felelni”. Azért ez nem könnyű műfaj, sokat hibázunk. De nem az a lényeg, hogy hibátlanok legyenek a szavaink, hanem az, hogy törekedjünk arra, hogy amit kimondunk, ne a betonba verje a másikat, hanem gondolkodásra indítsa. Ez tipikusan az a terület, amiről nagyon sokat lehet elméletben beszélni (elképesztő mennyiségű könyv van ebben a témában), de annál nehezebb gyakorlatban alkalmazni. Ám lehet fejlődni, és akarni is kell fejlődni, és ez a lényeg.

Felelősség saját szavainkért

  • 2018. 01. 15.
  • Varjú Lajos

Nagyon komoly szavakat ír le az Úr nekünk a Jakab levélben: „Bizony, a nyelv is olyan veszélyes, mint a tűz! Testrészeink közül a nyelvünkkel, vagyis a beszédünkkel tudjuk a legnagyobb bajt okozni, és a legsúlyosabb gonoszságokat elkövetni. Beszédünkkel tönkretehetjük egész testünket és életünket. Olyan tüzet gyújthatunk vele, amely elpusztíthat bennünket.” Ugye, emlékszel még az előző írás történetére? Nem hiszem, hogy az érintett tanár rosszabb lenne nálam vagy nálad. Lehet, hogy valami nyomasztotta, és nem figyelt magára eléggé, ezért emelte fel a hangját. Lehet, hogy egyébként jóindulatú ember, a száján „csak” kicsúszott ez a mondat: „Mit lábatlankodsz itt, te töpörtyű?!” Lehet, hogy nem is akarta fellökni, „csak” rossz mozdulatot tett.

A most éve

  • 2018. 01. 01.
  • Varjú Lajos

Hétfő van. Január 1. Csendes nap, legalábbis csendesebb, mint a tegnap. Ez az ige megszólít: „Mert ő mondja: A kegyelem idején meghallgattalak, és az üdvösség napján megsegítettelek. Íme, most van a kegyelem ideje! Íme, most van az üdvösség napja!" 

Most van. Ez a két szó lehetőség és felelősség.

Nem karácsonyi írás

  • 2017. 12. 20.
  • Varjú Lajos

Most mindenből a Karácsony ömlik. És az is ömlik mindenhonnan, hogy most mindenből a Karácsony ömlik. Szóval egészen lehetetlen nem közhelyeket írni. Mert azt már idén is ezerszer leírták, hogy elveszett a lényeg, meg hogy az emberek megőrülnek ilyenkor, és ez már nem az igazi, egyébként sem lesz fehér a Karácsony. Szóval hajrá!

Fontos lépések a boldogtalan házasság felé - Ne kötelezd el magad

  • 2017. 12. 11.
  • Varjú Lajos

A legutolsó tanácsom a boldogtalan házasság felé, hogy legyen mindig nyitva a szétválás lehetősége! A lényeg a bizonytalanság. Ha mindig tudja a társad, hogy van vészkijárat, akkor nem lehet egy nyugodt perce, ott lebeg felette a Damoklész kardja. Tudod a fickó, aki nagyon vágyott a trónra ülni, és a király úgy próbálta kigyógyítani ebből, hogy felültette a trónra, élvezhette az ezzel járó minden jót, de egy kardot lógatott a feje fölé hegyével lefelé, amit csak egy lószőr tartott, ezzel óriási súlyt helyezve Damoklészre. Ha tehát bármikor kiléphetsz a kapcsolatból, akkor nem létezik a másik számára igazi ellazulás, igazi beleolvadás a kapcsolatba, igazi biztonságérzet, mert egyik pillanatról a másikra minden széteshet. Marad az állandó megfeleléskényszer, a „pitizés”, az önfeladás, a félelem. Szinte mindig készenléti állapotban tartod a társadat, amitől ő feszült lesz, sőt még depresszív tüneteket is ki tudsz belőle váltani.

Fontos lépések a boldogtalan házasság felé - Legyél mindenért elégedetlen

  • 2017. 12. 05.
  • Varjú Lajos

Nagyszerű móka az örök elégedetlenség, hú azzal olyan sok mindent el lehet rontani. Csak kezdj hozzá időben, a legjobb, ha már ma hozzáfogsz. A lényeg: semmi se legyen elég jó. A fokozatosságot azért javaslom, hogy ne legyen feltűnő. Kezdheted óvatosan, például a kedvesed elmosogat és néhány visszafogott dicsérőszó mellé tegyél oda egy „de” szócskát: „de azért ez lehetne rendszeres” vagy „de máskor ne folyasd annyit a vizet, nem lopjuk a pénzt”, esetleg „de máskor el is pakolhatnál a konyhában”. Így egy pillanatra se tud felhőtlenül örülni. Hasonlóan jó a „csak”, széleskörűen tudod használni. Néhány javaslat: „csak ez van reggelire?” vagy „csak ennyi telt tőled?”, végül „máskor ne csak a szobát porszívózd ki!” és így tovább.  

Fontos lépések a boldogtalan házasság felé - Hódolj be

  • 2017. 11. 27.
  • Varjú Lajos

Nem kell oroszlánnak lenned ahhoz, hogy elrontsd a házasságodat, van egy egészen más út! Legyél például plüss maci. Elmagyarázom: a plüss maci mindig mosolyog, mert ilyennek rajzolták meg a száját. Ő akkor is mosolyog, ha sarokba dobják, megtapossák, bemerítik pocsolyába, vagy csak egészen egyszerűen ügyet se vetnek rá, odakerül a fiók legaljára és elő se kerül évekig. Bármit meg lehet csinálni vele, mert ő ilyen lett.

Oldalak