Miért Krisztust helyezd a családod középpontjába?

  • 2014. 07. 28.
  • Nagy Gusztáv

Az azonos neműek házasságáról valamint gyermek örökbefogadásáról szóló vita valószínűleg nem fog egyhamar elcsitulni. Hogyan kellene reagálnia ezekre egy kereszténynek?

Ha egy hazugság elég gyakran van ismételve, azok, akik hallgatják, elkezdenek igazságként hinni benne. Így van ez azokkal a jogi, szociális és tudományos elhajlásokkal is, melyeket mostanában gyakran hallhatunk a homoszexuális párok házasságkötési jogával kapcsolatban.
A polgárjogok Vermontban valamint a családjogok Hawaii és Kalifornia államokban nagy veszteségeket szenvedtek el, amikor deklarálták a homoszexuális házasságkötés jogi lehetőségét. A biológia visszautasítja az „azonos nemű házasság” lehetőségét, de a jog tagadja ezt a tényt. Így a kultúránk jelentősen összezavarodott.

Az azonos neműek házassága csak egy dolog? Hogyan gondolkodhatnak a keresztények megfelelően, igazságosan és jóindulattal ezekről az ügyekről, miközben sónak és világosságnak kell lenniük a kultúránkban? (Máté 5:13-16)

Engedjétek meg, hogy kifejtsem a legfontosabb jogi problémákat melyek, körülveszik ezeket a vitákat. A célom az, hogy bemutassam azokat a bizonyítékokat, melyek segítenek egy olyan stratégia elsajátításában, mely tisztán és szeretettel mutatja be az igazságot, ami pozitívan hat a kultúránkra Jézus Krisztus dicsőségére.

A házasság egy olyan törvényes és alapvető jog lenne, amit biztosítani kell minden állampolgárnak, tekintet nélkül a szexuális beállítottságra? És mit értünk a házasság szentsége alatt? Ezek azok a speciális és törvényes aggodalmak, melyeket meg kell fontolnunk.

Az alapvető emberi jogok egyezménye

Az azonos neműek érdekképviseleteinek támogatói állítják, hogy amikor megtiltják számukra, hogy élvezzék a házasságkötéshez való alapvető jogot,.az azonos nemű párok diszkriminálva vannak,
Ezzel szemben minden amerikai állampolgárnak szabadsága és alapvető joga van házasságot kötni.

Ez a jog is, hasonlóan sok más törvény adta jogokhoz, minimum követelményeket is tartalmaz. Például, a szavazati jog mindenkinek jár, de életkorhoz kötött. A házasságkötés minimális követelményei pedig a következők: (1) A pároknak el kell érniük egy minimum életkort; (2) nem lehetnek házasok (a jog az egyéneknek egy időben csak egy házastársat engedélyez); (3) a kapcsolat nem lehet vérfertőző; végül (4) az ellenkező nemhez kell tartozniuk.

Egy bíróság, törvényszék, vagy testület sem akadályozhat meg senkit a házasságban vagy a jogainak gyakorlásában. Ebből a szempontból, a homoszexuálisok álláspontja, mely szerint el vannak tiltva az alapvető jogaik gyakorlásától, totális tévedés.

A házasság mindig is egy alapvető alkotmányos jog volt, amit biztosítottak minden amerikai számára, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányából származtatva, amin a nemzetünk alapul. Emellett a híres 1967-es fajkeveredési ügyben (Loving versus Virginia) is bemutatásra került, amikor egy fehér férfit eltiltottak egy fekete nővel való házasságkötéstől, a szövetségi kormány ezt a gyakorlatot illegálisnak minősítette és az egész országban betiltotta.

Mindkét félnek meg kell felelnie a minimum követelményeknek ahhoz, hogy belépjen a házasságba. A tárgyalás nem a minimum elvárásokról szólt, hanem a fekete és fehér bőrűek közti házasságok megtiltásáról.

Amikor a homoszexuális szervezetek érveik alátámasztására ezt az ügyet hozzák fel, a nézőpontjuk hatalmas szimpátiát vált ki. Ellenben, az ilyen típusú érvelések érvényüket vesztik, amikor világosan megvizsgáljuk a házasságba lépés minimum követelményeit. Ez a tény az alkotmányos jogokkal párosítva megmutatja, hogy a homoszexuálisok érvelése semmis.

1993-ban Hawaii-on a homoszexuális felperes arra kérte a bíróságot, hogy ismerje fel az új alapjogot: az azonos neműek házasságát. De a házassághoz való jogot az azonos neműeknek soha és sehol sem ismerték el emberi alapjognak egy civilizációban vagy a világtörténelem folyamán, ideértve az Egyesült Államokat is.

Nincs új leírása vagy definíciója az alapvető jogoknak. Ennélfogva, nincs helye az azonos nemű házasságnak.

A homoszexuálisok nincsenek eltiltva a házasságkötéstől, csak teljesíteniük kell a minimum követelményeket a hozzá. Így, mivel két tíz éves sem házasodhat össze, két férfi sem házasodhat össze. Ezek a személyek egyszerűen nem teljesítik a minimális elvárásokat ahhoz, hogy belépjenek egy házasságba.

A házasság szentsége

A heteroszexuális házasság támogatói úgy érvelnek, hogy a házasság egy szent intézmény, mely helyrehozhatatlanul károsodni fog, ha megváltoztatják a lényegi természetét. Az érvek ellenzői ezt diszkriminációnak tartják.

Amikor a házasság létrejön, egy új kapcsolat jön létre jogi, morális, szociális, fizikai és gazdasági értelemben is. A házassági aktus egy szexuális érintkezés, amely tökéletessé teszi a házasságot a felek egyesülése által egy reprodukálásra képes érintkezésben, eképpen, nem csupán jelképes értelemben a két test egy testté válik. Ezeket figyelembe véve a szodómia lényegét tekintve egy nem házas aktus.

Bárminek a „lényege” ami nem önmagából van, nem lehet önmaga. Ugyanígy a házasság lényege a szexuális aktus a férfi és a nő között, a szexuális egyesülés képességével.

Két személy ugyanabból a nemből egyszerűen képtelen belépni a reproduktív és egyesítő házassági aktusba, így a „homoszexuális házasság” egy lehetetlenség a házasság lényegének természete miatt. A házasság megkövetel egy férfit és egy nőt a házassági aktusban.

A párok a házassági anyakönyvi kivonattól nem önmagában a szexualitásuk miatt vannak eltiltva, hanem önmagában a házasság természete miatt. Csak a közelmúlt történelme kezdte el a kulturális változás által megkérdőjelezni a házasság szentségének (sérthetetlenségének) koncepcióját.

A család – egy férfi és egy nő, aki egy közösségként gyermekeket nevel – élt túl minden korábbi kulturális torzulást. Mivel a házasság a tervezés által eredeti, valószínűleg túl fog élni minden jelenlegi vagy jövőbeni olyan kulturális nyomást, amely elavulttá akarja azt tenni.

A fenti elsődleges szempontokhoz add hozzá még, ha ki akarsz állni a házasság ereje mellett – a gyermekek védelmét. A tények azt mutatják, hogy a gyermekek jobban teljesítenek a teljes családokban, különösen akkor, ha a szülők házasok.

A család a házasság szentségén alapul, nem csupán történelmi tradíciókon, ez egy eredeti terv és működik. Az amerikaiak többsége még mindig a házasság lehetőségét választja, még akkor is, ha a kultúránk úgy változott, hogy sokkal inkább elfogadja az emberek különféle együttélési formáit, típusait.

Új kulturális normák

A homoszexualitás normálissá tétele elvezetett egy jogi és kulturális zavarodottsághoz. A médiánk és kulturális megmondóembereink folyamatosan azt sulykolják, hogy a homoszexualitásnak genetikai okai vannak. Politikai nyomásra pedig minden biológiai vagy tudományos ellenérvet elhallgatnak.

Mindemellett, néhány ennek az állításnak ellentmondó tanulmány pedig címlapsztori lesz. Egy kaliforniai pszichológus megvizsgálta az azonos neműekhez köthető szexuális zaklatási és molesztálási ügyekben fellelt bizonyítékokat és lesújtó következtetésre jutott, mely szerint a homoszexuális hajlam egy szexuális deviancia, melyet gyakran olyan rendellenességek kísérnek, melyek végzetes következményekkel vannak a gyermekinkre nézve.

Az egyik ilyen következmény annak a trendnek a folytatása, mely egyre alacsonyabbra helyezi a szexuális kapcsolathoz szükséges kötelező beleegyezés életkorát. Ez a folyamat – néhány pszichológus szerint – a homoszexualitást támogató szervezetek egyik fő célkitűzése, amelyben a fiatalokat ösztönzik az azonos neműekkel való kapcsolat megismerésére, megtapasztalására, sőt, a saját táboruk növelésére. Az összehangolt erőfeszítések célja, hogy a fiataljainkat „megtérítse” a homoszexuális viselkedés genetikusan determinált eszméjéhez.

A másik következmény, a homoszexuális szülők számának növekedése. Mind a jogtudósok, mind a pszichológusok egyetértenek abban, hogy a leszbikus és meleg szülői intézmény a mai napig egy tévedés. Az még egy nyitott kérdés, hogy a meleg párok „gyermekvállalása” vajon milyen összefüggésben van a szexuális bűncselekmények magasabb számával illetve a homoszexuális orientáció fejlődésével.

Összességében úgy tűnik, számos körülmény áll rendelkezésre a növekvő számú komoly kérdések felvetéséhez, amelyek az azonos neműek gyermekvállalásával, nevelő vagy örökbefogadó szülővé válásával kapcsolatosak. Eközben a média a melegek és leszbikusok jogairól folytatott politikai és jogi természetű viták által megpróbálja a gyermekekkel kapcsolatban megfogalmazott valódi aggodalmakat háttérbe szorítani.

Egy komikus, Rosie O'Donnell, a floridai jogalkotókat valamint Bush elnököt kritizálta, mivel ellenezték a meleg párok gyermek örökbefogadását. O’Donell nyilvánosan beszélt leszbikusságáról valamint adoptáláson keresztüli anyaságáról, miután bemutatta két homoszexuális nevelőszülő perét mely Florida állam ellen folyt a melegek örökbefogadási jogának tiltásával kapcsolatban.

A kérdés alapvetően nemcsak arról szól, hogy mit tud O’Donell a széleskörű befolyásával elérni, hanem sokkal inkább arról, hogy a leszbikusoknak és melegeknek legyen-e jogi lehetőségük gyermeket adoptálni. Mivel a gyermekek a legérzékenyebb és legkritikusabb pontjai az adoptálás kérdésének.

Igyekeztem megvizsgálni és fókuszba helyezni a jogi alapelveket azoknak a tényeknek a vizsgálatával, melyek körbeveszik a homoszexualitást és annak a kultúránkra gyakorolt hatását. A keresztényeknek sónak és világosságnak kell lenniük, hatékonyan képezni kell magunkat, hogy képesek legyünk istenfélő és bilblikus válaszokat megfogalmazni a homoszexualitást támogató állításokkal szemben, különösképpen ha a család kérdéséről van szó.

Isten terve a házasságra és a családra vonatkozóan

Amikor a homoszexualitásról, a házasságról és a kultúránkról beszélünk, szükséges hogy gyakoroljuk a méltányosságot, alaposságot és becsületességét. De mindezek mellett tisztában kell lennünk a házassági igei alapjával és azzal, hogy Isten miért tervezte a házasságot egy férfi és egy nő egységének.

A jogban megfogalmazott minden egyes minimum követelménynek, mely a házasságba lépéshez szükséges, bibliai alapja van. Az I.Mózes 1:27 elmondja, hogy „Megteremtette Isten az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette, férfivá és nővé teremtette őket.”

A kétféle emberi nem együtt lett teremtve, hogy visszatükrözze Istent – így csak a férfi vagy csak a nő önmagában Istennek csak egy részét képes visszaadni. A házasságban létrejövő egység arra lett tervezve, hogy tükrözze Istent teljes képét Önmagában. (I.Mózes 2:24) „Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és ezért lesznek egy testté.”

Mivel ez következett be az első házasságban, semmilyen későbbi jog nem írhatja felül a Teremtő jogalkotását. Az eredmény pedig a következő: „Még mindketten meztelenek voltak: az ember és a felesége is, de nem szégyellték magukat.” (I.Mózes 2:25)

Isten a házasságot jóval korábban eltervezte, még bármilyen egyház vagy igazságszolgáltatás ceremóniájának létrejötte előtt. A házasságkötést egy férfi és egy nő szövetségkötéseként határozta, akik megfelelő korban voltak ahhoz, hogy beleegyezésüket adják az egymáshoz való elkötelezéshez, mindenki mást kizárva.

Csak miután a férfi és a nő bűnbe esett, fordultak el Istentől és a kegyelmétől, elvesztve a látást az Ő eredeti tervéről és akaratáról.

Megengedték maguknak, hogy becsapottak legyenek, inkább, mint hogy Istent keressék és a kezébe helyezzék a sorsukat. Ugyanez történik velünk ma is.

A házasságkötés Krisztusban a családi élet alapja. Csak ha Isten perspektívájából látjuk a házasságot, akkor tudjuk a valódi, igaz tervét megérteni. (Efézus 5:21-6:4).

A zsidókhoz írt levél írója szerint, „Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten.” (13:4)

A házasságra vonatkozóan a legfontosabb a biblikus meghatározása és az abban foglalt terv. A jelenlegi kultúránk éhes ezekre az igazságokra.

Meg kell legyünk győződve Isten tervéről, és késznek kell lennünk közérthetően megfogalmazni annak bibliai alapjait. Meg kell osztani a hitünket a barátainkkal és a családunkkal, sőt, a választott képviselőinkkel vagy más hivatalos személyekkel is.

Függetlenül attól, hogy képesek vagyunk-e megőrizni a kultúrát amiben élünk Jézus Krisztus dicsőségére és tiszteletére, nekünk, mint keresztényeknek, hajlandónak kell lennünk napjainkban állást foglalni. Ha megtesszük, só és fény leszünk a világban, amire Jézus hívott el bennünket.

Címke: