Jelen cikkünk az Értékelem azt, aki vagyok című sorozatunk 1. része.

Mi emberek nagyon okosak vagyunk. Olyan könnyen találjuk ki, hogy mit kell csinálnia a másik embernek. Hallunk egy problémát, ami másokat érint, és csak dőlnek belőlünk a jobbnál jobb ötletek. Ha nézel snooker (biliárd egy formája) közvetítéseket, akkor szinte mindig találkozhatsz egy alaptétellel: a tét nélküli golyó, sokkal könnyebben belemegy a lyukba. Másoknak kéretlenül osztani a tanácsot ugyanez: tét nélkül megmondani a jó megoldást. És pillanatok alatt meg tudjuk oldani mások életét. Felelősségvállalás nélkül.

Például véleményt formálhatunk arról, milyen dolog is párt keresni társkereső oldalon. És hallani sok véleményt, köztük számos nem túl hízelgőt. Aki már házas, meg boldog, meg túl van a nehezén, annak persze könnyű.

Te mégis itt vagy, feltöltöd a fényképedet és még csomó más adatot, esetleg megosztod a szituációdat a lelkipásztoroddal, és azt mondod: vállalom. Lehet, hogy leküzdötted a szorongásodat: mit szólnak majd az emberek, lehet, hogy kibeszélés tárgyává válok? Leküzdötted és megtetted az egyik legfontosabb lépést a változás felé: vállaltad! Szembenézel a nehézségeddel, nem titkolod, nem rejtőzködsz, hanem lépsz.

A problémáink kezelésének első lépése: szembenézni és vállalni. E nélkül csupán hárításra, pótcselekvésekre, rosszabb esetben teológiagyártásra vagyunk képesek, változásra, a megoldás megtalálására nem. És mi van azokkal az emberekkel, akik most furcsán néznek rád? Megnyugtatlak, túl lesznek ezen valahogy, de ez legyen az ő problémájuk.

Akik Jézushoz mentek, segítséget kértek sokszor felvállalták a más emberek megvetését is. A vérfolyásos asszony, vagy a parázna nő bizonyára nem volt túl népszerű a tömegben, de ezzel nem törődtek és megoldást találtak Jézusnál. Szembenéztek a problémájukkal és vállalták.

Örülök, hogy itt vagy, nagyra becsüllek érte!

Varjú Lajos mentálhigiénés szakember