No pornó

  • 2016. 11. 28.
  • Varjú Lajos

Jelen cikkünk a Nehéz kérdések című sorozatunk 1. része.  

Igen férfiak, ez egy kényes kérdés: van-e a probléma a pornóval? Azt tapasztalom, hogy nagyon különböző véleményeket lehet olvasni, hallani erről. Nem pocséklom az idődet mindezek taglalásával. Inkább állást foglalok, nem lacafacázok.

Vannak olyan nehézségek, amivel meg kell tanulnunk együtt élni: kívánt tulajdonságok hiánya, létező tulajdonságaink megléte, szeplők az arcon (ha zavar téged, mert engem nem), képességeink korlátai, esetleg valamilyen betegség. Nos, a pornónézési késztetés semmiféleképpen sem tartozik ebbe a kategóriába. Nincs alku, nem lehet kiegyezni vele! De miért?

Leginkább azért, mert a pornó, mint örömforrás, érdeklődés, vágykielégítés lealacsonyítja a társunkat, és ezért megterheli a kapcsolatot. A társad azt érzi, hogy ő kevés neked, sőt előfordulhat, hogy saját magát hibáztatja (esetleg te is?), ő lesz a bűnbak! És ezzel az örömteli intimitás lehetetlenné válik, minden esély elvész! Határozottabban fogalmazva: a pornográfia visszaélés, abúzus (erőszak) a másik féllel szemben.

Továbblépve: konkrét zavarokat okozhat a *****ális életedben. A pornó által elérhető rövidtávú örömök hihetetlen könnyen, gyorsan elérhetők, kiszolgálják a fantáziádat, belehúz egy virtuális létezésbe. Ugyanakkor nem reális képet alakít ki benned az intimitásról, olyan igények, elvárások keletkeznek benned, aminek a társad nem tud és valószínű nem is akar megfelelni. Ez pedig csalódást, feszültséget okoz, ami elveszi az érdeklődésedet a valódi szextől. És mész vissza a virtuális létezésbe. Aztán észreveszed, hogy már akkor is odaszaladsz, amikor nem is akarsz. Ezt pedig szenvedélybetegségnek hívják.

Végül és elsősorban Jézus tanítása egyértelmű: "Hallottátok, hogy megmondatott: Ne paráználkodj! Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében.”

Ugye ehhez nincs mit hozzáfűzni?