Közléssorompók

  • 2018. 03. 19.
  • Varjú Lajos

E sorozat végére néhány olyan kommunikációs eszközt említek meg (tényleg csak a kedvenceimet), amiket, ha nem a helyén alkalmazunk, leginkább arra alkalmasak, hogy a beszélgetést hátráltassák, sorompót állítsanak a diskurzusnak. Hangsúlyozom minden felsorolt kommunikációs eszköz lehet jó, de csak helyénvaló módon használva.

Tanácsadás és megoldási javaslatok

A társad beszél arról, hogy milyen nehézségei adódtak egy közös ismerősötökkel kapcsolatban. Ha te rögtön előállsz megoldási javaslattal, meg „tedd ezt” jellegű mondatokkal, akkor a társad azt érezheti, hogy nem vagy kíváncsi rá, hanem csak a sajátodat akarod mondani. Azt gondolhatja, hogy te nem kezeled felnőttnek, hanem ő csak egy gyerek, akinek meg kell mondani, hogy mit csináljon. Ezzel szemben, ha jó kérdésekkel segíted, hogy kibeszélje magából a helyzetet, lehet, hogy közben ő maga jut el a megoldásig.

Ítélkezés, kritizálás

Beszélgetés közben olyat mond, amivel nem értesz egyet, sőt nagyon másként gondolod, például azért, mert néhány ténynek te birtokában vagy. Ha te erre a helyzetre úgy reagálsz, hogy „amit mondasz, az hülyeség”, vagy „de szűklátókörű vagy”, stb., akkor a társad megsemmisül, és ahelyett, hogy végiggondolnátok együtt a témát, háttérbe vonul, te pedig győztesen hagyhatod a szituációt. Az eredmény a kapcsolat amortizálódása. Ezzel szemben „az arra gondoltál-e”, vagy „és ha ezt is figyelembe vesszük, akkor szerinted..” jellegű mondatok segíthetnek a megértésben.

Dicséret

Furcsa, de a dicséret is lehet káros. Leginkább akkor, ha nem jogos. Ha valami nyilvánvalóan nem szép, nem jó, akkor nem kell azt mondani, hogy az, mert akkor a valódi dicséretnek nem lesz értéke, nem tudja betölteni a funkcióját. Mit lehet tenni? Amikor először próbálkoztam egyfajta étellel, nagyon elrontottam. A feleségem amellett, hogy megköszönte az igyekezetemet, és értékelte a szándékot, néhány javaslat mellett kifejezte a meggyőződését, hogy legközelebb biztosan jobban sikerül. És megette.