Nem vagyok az anyukád vetélytársa

  • 2018. 07. 12.
  • Varjú Lajos

Új sorozat: Ki nem vagy te nekem?- Levél a kedveshez

Kedvesem! Nagyon örülök, hogy a társad lehetek. De szeretném azt elmondani neked, hogy nem akarok anyukád szerepébe bújni, illetve nem akarok a vetélytársa se lenni. Nem úgy főzöm a borsófőzeléket, ahogy ő, és nem is akarom úgy főzni. Nem gondolom, hogy csak azokat a nevelési elveket kellene alkalmaznom, amiket ő tart jónak. Emlékezz, hogy közösen megbeszéltük, hogy mit gondolunk a szülői szerepről, határokról. Mi az, amit jónak tartunk a családi örökségből, és mi az, amit másképp csinálunk majd. Egyre többet hallom tőled, hogy nálatok hogy volt anno, és ez azt jelenti nekem, hogy nem tartasz jó anyának. 

Az, hogy a problémáidat leginkább anyukáddal beszéled meg, nagyon szomorúvá tesz. Azt gondolom, hogy amikor összeházasodtunk, mind a ketten hoztunk egy döntést: mi leszünk egy testté. Ez azt jelenti számomra, hogy elsősorban velem osztod meg az örömödet, a bánatodat, a nehézségeidet, én pedig veled. Én a te válladon, te pedig az enyémen sírsz. Sajnos egyre többször tapasztalom, hogy ez nem így működik nálunk, kérlek, gondolkozz ezen!

Nehéz számomra az is, hogy anyukád szó nélkül jön el hozzánk rendszeresen. Elhozza a kedvenc ételeidet, hoz neked új ruhát, és néha még vasalni is neki fog. Az az érzésem, hogy rád még mindig úgy tekint, mint kicsi fiára, akiről gondoskodni kell. Rám pedig úgy, mint aki nem jól tudja, hogy neked mire van szükséged. Kérlek, ne érts félre, szívesen látom őt. De a mi otthonunk a mi várunk, anyukád pedig vendég. Azt gondolom, hogy az lenne jó, ha egyeztetné, hogy mikor jön, és azt is, hogy kell-e valamit hoznia, és kell-e nekem segítség, például a vasalásban. Szeretném, ha segítenél abban, hogy ezt vele közösen megbeszéljük, szeretném, ha ki állnál mellettem. Én is erre törekszem. Nagyon köszönöm!