Nem vagyok az életed értelme

  • 2018. 07. 17.
  • Varjú Lajos

Drágám. Amikor úgy döntöttünk, hogy összekötjük az életünket, arra vállalkoztunk, hogy egymás segítőtársai leszünk. Mind a ketten kimondtuk, hogy Istent hívjuk segítségül, jelöljön ki célt számunkra, adjon küldetést nekünk. Pontosabban neked is, nekem is, és együtt nekünk is. Amikor azt olvassuk a Bibliában, hogy a „Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele”, az mindenkire vonatkozik rád is, rám is. Vannak közös küldetéseink, de Isten elhívása személyes, neked is nekem is.

Szeretnék neked segíteni, hogy az elhívásodat felismerd, és aszerint hozzál meg döntéseket. Múltkor azt mondtad, hogy neked én vagyok az életed értelme, illetve a mi kapcsolatunk. Nekem ez nagyon jól esik, és én is fontosnak tartom a kapcsolatunkat, nagyon sokat akarok tenni érte. De a mi házasságunk alapvető célja nem maga a kapcsolatunk, hanem az, hogy megteremtsük egymásnak azt az érzelmi, testi, anyagi biztonságot, hátteret, az életünk komfortzónáját, amely alapja lehet, hogy az Isten szerinti küldetésünket betöltsük.

Isten nagyon sok talentumot adott neked. A tulajdonságaidat, tehetségedet, jellemedet, személyiségedet akarja használni. Te egy kincs vagy a számára (és a számomra is), amivel célja van. Arra kér, hogy ne ásd el a talentumodat, hanem használd, és teremts új értékeket az ő kegyelméből. Én ebben szeretnék neked segíteni. Azt javaslom, hogy beszélgessünk a céljainkról, hogy kik vagyunk igazán, miért élünk. Kezdjünk bele közösen dolgokba, tegyünk meg kis lépéseket, forduljunk mások felé, és közben Isten egyértelműen meg fogja mutatni, hogy mi a célja. Lehet, hogy valamivel csak téged, vagy csak engem fog megbízni, és az is lehet, hogy lesz közös küldetésünk. A lényeg, hogy akarlak téged ebben a folyamatban támogatni, veled együtt imádkozni. Meglépjük az első lépést?