A következő kő, amit érdemes elhordanod, az a kényszergondolat, hogy a személyiségedet meg kell változtatni ahhoz, hogy elfogadható legyél.

Azt hiszem te is tudod, hogy a személyiséged magába hordoz egy csomó tulajdonságot, habitust, mindazt, ami téged jellemez. Ahány ember, annyi személyiség, ez nem vitás, mégis vannak meghatározó csoportok, ahová tartozunk leginkább személyiségjegyeink alapján. Ha téged például leginkább kolerikusnak lehet leírni, akkor a határozottság, a magabiztosság, a bátorság jellemez. Valószínű, hogy tevékeny vagy, egy igazi vezető. Jellemez még a megbízhatóság, a felelősségtudat. Kemény fából faragtak, a céljaidat tűzön-vízen eléred. Ugyanakkor lehet, hogy türelmetlen vagy, és mások szempontjai kevésbé érintenek meg. Egy vitából nehezen szállsz ki, még akkor is, ha vesztésre állsz. Talán kicsit rugalmatlan vagy, és nem tolerálod a hibákat. Mielőtt villámokat szórnál felém, leszögezem, hogy senki sem csak kolerikus vagy csak melankolikus. Bitang sok árnyalat van, mégis vannak jellegzetességeink.

Abból adódóan, hogy van egy személyiséged, következik, hogy egy csomó előnyös tulajdonsággal rendelkezel és elkerülhetetlenül olyanokkal is, amik kihívás elé állítanak téged és a környezetedet. Olyan nincs, hogy csak a könnyű dolgokat kapjuk meg, és a nehezek másoknak jutnak. Nem. Van ilyen is meg olyan is. És akkor mi van? Az, hogy elfogadod, nem vagyok tökéletes, és arra kéred a környezetedet, hogy fogadják el, aki vagy. Ennyi. Ez nem azt jelenti, hogy a személyiséged kihívás oldalát nem kellene felügyelned, kordában tartanod. Azt viszont jelenti, hogy ne akarj más lenni. És most nem a jellemhibáidról írok, hanem a személyiséged kihívásos oldaláról. A jellemhiba más tészta, arról még beszélgetünk.

Majd elfelejtettem. Mi van ezzel a Micimackóval? Ez már csak jövő héten derül ki, bocs.