Kinek hiszel?

  • 2017. 08. 20.
  • Varjú Lajos

Elérkeztünk az egyik legnagyobb törmelékhez, amit úgy hívnak: megfelelési kényszer. Akkor küzdesz megfelelési kényszerrel, ha az önmagadról való pozitív gondolkodás csírája is csak akkor jelentkezik, ha folyamatos elismerést, elfogadást kapsz másoktól. De elég egy félrement mondat, egy rosszul értelmezett arcmozdulat és azon töprengsz, hogy mi is a baj veled. Sajnos Magyarországon a keresztény gyülekezeti kultúra sok esetben nem segíti, hanem inkább nehezíti ezeket a helyzeteket.

Vigyázz arra, amit eddig elértél

  • 2017. 08. 13.
  • Varjú Lajos

Ott tartottunk a múlt héten, hogy az első köveket elhordtad. Mielőtt nekilátnál a következőnek, szeretném felhívni a figyelmedet egy törvényszerűségre: mindig van valaki, vagy valami, aki vagy ami vissza akarja hozni azt, amit már elhordtál. Vannak, akik nem örülnek az örömödnek, nem jó nekik, hogy valaki elmegy mellőlük a boldogtalanságból, vagy egészen egyszerűen csak nem akarnak változást. Ez lehet egy ember vagy éppen a régi érzéseid, mindegy is, hiszen ugyanazt teszik: akarattal vagy akaratlanul az ördög munkájába állnak. Akiről tudjuk, hogy „csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson”.

Az első kövek

  • 2017. 08. 06.
  • Varjú Lajos

Ha szembenézünk azzal, ami eddig volt az élet, és amit még várhatunk tőle, és nem tetszik, amit látunk, alapvetően két dolgot tehetünk. Az első, hogy kétségbe esünk. A második, hogy megkeressük azt, akik igazából vagyunk. Ne ess kétségbe attól, hogy kétségbe esel. Valószínű, hogy a másodikhoz az első által teremtett energia szükséges. Arra gondolok, hogy nagyon nagy lehetőség van abban, ha a gödör aljára kerülünk, mert a gödör alján nem jó, onnan ki akarunk jönni, nem halogatunk, hanem nekifeszülünk. Érdemes kihasználni tehát a kétségbeesést a változtatáshoz.

Az élet felfedezése

  • 2017. 07. 31.
  • Varjú Lajos

Hosszú történet az enyém. De csak egy írást szánok magamra, próbálok rövid lenni. Három fénykép csupán.

Az első fénykép. Készült 30 éves koromban. A képen egy szomorú férfi áll, egy elégedetlen, a szeme a semmibe mereng, kissé üveges. Nem jut egyről a kettőre. Anyagilag se, de leginkább saját magával. Szép családja van, szeretik, de mégsem áll össze az élet neki. Nagy tervei voltak előtte, világmegváltás, minimum. Volt rocker, hippi utánzat, intellektuális filozófus, rendszerváltó forradalmár, búskomor magyar. Aztán harmincévesen ezen a képen az látszik, hogy rettentően fásult. Mert beállt a sorba. Dolgozik, amiben nem sok öröme van, és érzi, ha most meghal, nem hagy maga után egy kis nyomot se. Alkohol a segítség, előfordul, hogy két munka között is.

Romok alatti kincs

  • 2017. 07. 24.
  • Varjú Lajos

Az előző írásban szereplő nő lehetsz te is, és lehetek én is. Vannak pillanatok az életünkben, amikor vagy ezért, vagy azért, de őszintén tudunk szembenézni magunkkal, és ki merjük mondani, hogy amit magunkból látunk az tökre ismeretlen. Illetve ismerős, olyan, mint a szomszéd, a munkatárs, vagy néni közértben. És feltesszük a kérdést, hogy ez a rengeteg összehordott szemét, látszat, álarc, szerep, megjátszás hogyan is került ránk. És hogy lehet az, hogy már nem is gondoljuk, hogy mindez látszat, álarc és megjátszás, hanem azt gondoljuk, hogy ezek vagyunk.

Karácsonyi ének, nyár idusán

  • 2017. 07. 19.
  • Varjú Lajos

Hajnalban felébredt a nő. Kicsit dühös volt, hogy megint nem aludta meg a maga hét óráját, de biztos volt benne, hogy nem tud visszaaludni. Miközben rendezte a gondolatait, érezte, hogy valaki kézen fogja és viszi valahova. Nem erőszakosan, mégis azt érezte, hogy mennie kell. Egy kicsit hasonló volt, mint Charles Dickenstől a Karácsonyi ének története, csak ez most vele játszódott.

Más szemével

  • 2017. 07. 17.
  • Fodorné Abloncz...

Valaki kérdezte tőlem, hogy beírhat-e engem, mint lelkipásztort, aki ajánlja őt az ELIÉZER oldalára. Eliézer? Csodálkoztam a dolgon. Milyen oldal lehet ezzel a névvel? Miért kell oda lelkészi ajánlás? Eszembe sem jutott a TÁRSKERESÉS. Csak, amikor megnéztem – jöttem rá, hogy milyen találó ez a név. Hiszen Eliézer szerény – ám annál meghatározóbb - szerepét csak a Bibliát olvasó emberek ismerik. Erre a névre nem fog rákattintani illetéktelen ember, csak aki ismeri ezt a régi-régi történetet. Mert Eliézer „társkereső”, csakhogy VALAKI MÁSNAK.

Szerelő műhely, garázs

  • 2017. 07. 13.
  • Varjú Lajos

A család férfias funkciói. A férfiak megszerelnek, lemossák az autót, megfőzik a marhapörköltöt (a borsófőzeléket ritkábban) felteszik a képet a falra, és a nehéz bőröndöt felviszik az emeleti szobába. Védelmeznek, erősek, határozottak, kitartanak, és a vérüket adják a családjukért, önzetlenül. Hátukon viszik az egész családot. 

Dolgozószoba, alkotó-, olvasó sarok

  • 2017. 07. 03.
  • Varjú Lajos

A család egy biztonságos élettér, ami segíti kibontakoztatni azt, akik vagyunk. Olyan közösség, ahol mindenkinek joga van ahhoz, hogy az legyen, amit benne Isten megformált. Sőt, ez nem csak megengedő, hanem segítő funkció is. A jól működő családban mindenki örül a másik sikerének. Annak, ha felveszik az egyetemre, ha sikeres a munkájában, meg tud tervezni egy ruhát, vagy éppen meg tud írni egy cikket. És ezért az átélhető örömért tenni is hajlandó mindenki. Leginkább azt, hogy békén hagyják a másikat. Szó szerint.

Oldalak