Nagyon népszerű gondolat, hogy az elvárások nélküli párkapcsolat az igazán felszabadító és boldog. Ez a gondolat egy csomó félreértésből áll össze, és nyugodtan nevezhetjük mítosznak is. Érdemes végiggondolnunk, hogy mit jelent a szó, hogy elvárás, és lehet-e különbözőséget tenni jogos és nem jogos elvárás között. Megint nem mennék bele szavak precíz, tudományos ízű értelmezésébe, inkább a mindennapi használhatóság szerint közelítem meg.

Az elvárás azt jelenti, hogy valamilyen viselkedést, megközelítési módot, beállítottságot kérek a társamtól. Az elvárás tulajdonképpen egy megfelelésrendszer, ami körbeveszi a házassági kapcsolatunkat. A házassági kapcsolat egy rendszer, amelynek vannak szabályai, határai, egyénre szabott jogosultságai.  Mindenki ad bele valamit a rendszerbe, és mindenki vesz is ki, nyereségei vannak belőle. Ennek a rendszernek a kereteit a férj és a feleség közösen határozzák meg. Jogos elvárás, hogy a keretek betartását kérjük a társunktól, illetve magunktól is. Jogos elvárás, hogy arra kérjük a másikat, hogy a közösen eldöntött elvek, viszonyulások, beállítottságok szerint legyen a társunk. Jogos elvárás lehet például a terhek közös viselése, az egyéni programok egyeztetése vagy a döntések előtti megbeszélés. Jogos elvárás vitán felül a hűség, nemcsak testi, hanem lelki értelemben is. Jogosan várjuk el a társunktól, hogy a gondoskodás rá eső részét betöltse, vagy az, hogy az önmagáról hozott döntéseinél vegye figyelembe a mi érdekeinket is.

A jogos elvárások biztonságot adnak mindkét fél számára. Azt az üzenetet hordozzák, hogy fontos nekem a kapcsolat, nem vagyok érdektelen a közös jövőnk szempontjából. Fontos azonban, hogy elfogadjuk, hogy az elvárások megfogalmazása kölcsönös, és akkor működtetik jól a kapcsolatot, ha mindkét fél beleáll a teljesítésébe.

A jogos elvárások nem teljesülése reakciót vált ki a másik félből, amely tehát lehet irgalmas vagy kíméletlen. Erről lesz szó a jövő héten.